A tudósok a gyémántnál keményebb, természetben is előforduló ásványt találtak- mindeddig ennek a titulusnak a jogos birtokosa a gyémánt volt. Azt állítják, hogy a lonsdaleite-t ipari szerszámok, például fúrófejek és fűrészlapok megerősítésére lehetne használni, sőt mi több segítene a Föld evolúciójának megismerésében is.

Szén, gyémánt, lonsdaleite

Felejtsük el a gyémántot? Na, azt ezért nem. A gyémánt az gyémánt marad – annak utánozhatatlan ragyogásával és csillogásával – de ezért ismerkedjünk meg a lonsdaleite-tel is, mely évekig csak elmélet síkon létezett. A legújabb kutatások szerint a tudósok megerősítették létezését a Földön.

Bár a gyémánt és a lonsdaleite is szénből jön létre (sőt, tulajdonképpen mindkettő teljes mértékben az), az előbbi atomszerkezete köbös, az utóbbié pedig hatszögletű. Mi akkor valójában a különbség a két „gyémánt” között? Az, hogy ez a hatszögletű szerkezet teszi a követ sokkal erősebbé, keményebbé, mint az általunk ismert gyémántot.

A lonsdaleite-re egy olyan meteoritban találtak rá, amely a szakértők szerint egy több milliárd éves aszteroidáról származik. Egy aszteroida ütközött a bolygónak, és olyan nyomást hozott létre, amely ennek a különleges ásványnak a kialakulásához vezetett. Bár a lonsdaleite keménysége hasznos lehet az ipari felhasználásban, vagy akár extra tartós szerszámok készítésében, a tudósok szerint ez a felfedezés a világegyetem kölcsönhatásairól és a Föld, mint bolygó kialakulásáról is új ismeretekkel bővítheti tudásunkat.

A kristályszerkezet jelentősége

A lonsdaleite-t a kristályszerkezetére utalva hexagonális gyémántnak is nevezik, a szén egy olyan altípusa, amely tehát a hagyományos gyémánt kocka alakú rácsával szemben hexagonális ráccsal rendelkezik. A természetben olyan meteoritok törmelékében fordul elő, amely grafitot tartalmazva csapódik a Földbe, és az így keletkező hatalmas hő és rendkívül magas nyomás hatására a grafit gyémánttá alakul át, ám annak hatszögletű kristályrácsát megtartja.

A lonsdaleite-t először 1967-ben azonosították a Canyon Diablo nevű meteoritból, ahol a már ismert gyémánttal társult mikroszkopikus kristályok formájában fordult elő. Érdekes adalék, hogy a mesterséges gyémántok előállítása során is – legalábbis az egyik módszer szerint a kétféle előállítási mód közül, nevezetesen a HPHT eljárás esetében – rendkívül magas, 5 gigaPascal nyomás segítségével állítják elő a gyémántot.

A gyémánt keménységéről

A lonsdaleite keménysége a számítási szimulációk szerint elméletileg közel kétharmaddal jobb, mint a természetben előforduló gyémánté, ám a természetes példányok valamivel alacsonyabb keménységet mutattak a Mohs-féle, az ásványok karcolási keménységét jellemző skálán. Az okot a feltételezések szerint az eredményezte, hogy a minták rácshibákkal és szennyeződésekkel voltak tele. Számítások szimulációk szerint a lonsdaleite a gyémánthoz képest úgy keményebb, hogy ellenáll akár 152 GPa nyomásnak is, míg a gyémánt már 97 GPa-nál eltörik – bár ez utóbbit se becsüljük el, ez a Föld belső magjában uralkodó nyomással egyenértékű.

A londsdaleite-t tehát nyugodtan tekinthetjük a gyémánt egyik alfajának, noha már csak kristályszerkezete alapján sem lesz ékszeripari felhasználás szempontjából releváns. Azaz nemcsak a fizikai megjelenése és hagyományos gyémánthoz képest is jellemző ritkasága, hanem az sem predesztinálja arra, hogy ékszerbe foglaljuk, hogy a Brilliante nem kíván bányászott gyémántokkal foglalkozni. A bányászott gyémántokhoz kapcsoló negatív jellemzők helyett a Brilliante a laborban előállított gyémántok mellett teszi le a voksát. A környezet és a természet megóvása egyre fontosabb feladatunk, ezért úgy gondoljuk, hogy nem vehetünk kínálatunkba olyan gyémántokat, melyek megszerzéséhez komoly környezetkárosítás, rabszolgamunkának is nevezhető embertelen munkakörülmények párosulnak.

Miért válasszunk inkább mesterséges gyémántot?

Ahogy nem kell megvárnunk a téli fagyot, hogy az ereszről lógó jégcsapból törjünk jeget az italunkhoz, hanem elég csak a mélyhűtő rekeszéből egy jégkockát kivennünk, vagy ahhoz, hogy egy szép szőrmebundát vegyünk fel, nem szükséges több tucat kis állat leölésével együtt járó lelkiismeretfurdalásban szenvednünk, ugyanígy nem szükséges ilyen negatív jellemzőkkel bíró gyémántot vennünk.

Kémiailag, optikailag és gemmológiailag, azaz drágakőtani szempontból a laboratóriumban előállított, más szóval a mesterséges gyémánt és a bányászott gyémánt ugyanaz, és ezt ráadásul nem csak mi állítjuk, hanem az IGI, a Nemzetközi Drágakő Intézet is. Az Egyesült Államokban működő hasonló intézet iránymutatása szerint nem lehet a bányászott gyémánt esetében a valódi jelzőt a laboratóriumban előállított gyémánttal szemben használni. A Brilliante kizárólag nemzetközi tanúsítvánnyal rendelkező, nagyon magas tisztaságú mesterséges gyémántokkal készült arany- és platinaékszereket forgalmaz.